Prérikutya

A társas prérikutya, mint magyar neve is mutatja, társaságkedvelő élőlény. Hatalmas, szövevényes, folyton bővített föld alatti kolóniákban él, ahol élete nagy részét éli. A járatrendszerből számos kürtő nyílik a külvilágba: kijáratok, menekülőútvonalak és szellőzőnyílások. Erre a ragadozók elkerülése miatt van nagy szükség, hiszen a nyílt pusztaság nem sok védelmet kínál a hasonlóan kis termetű, védtelen állatok számára. Egy texasi prérikutya-városról feljegyezték, hogy 64,000 km² alapterületen feküdt, és 400 000 000 állat élt benne – ma már azonban ilyen óriási, háborítatlan kolónia életfeltételei nem adottak.

A prérikutyák nappal aktívak. Amíg a többiek a környéken legelik nagyrészt fűfélékből álló táplálékukat, egy-két példány őrszemként figyeli a közelgő ragadozókat – például prérifarkasokat, feketelábú görényeket, kitrókákat, vörös hiúzokat, szirti sasokat és rőtfarkú ölyveket. Hogy a kígyókat (csörgőkígyók, bikasikló) könnyebben észrevehessék, a kürtők közelében elpusztítják a növényzetet. Az őrszem jellegzetes, kutyaugatásra hasonló hangjelzésére az egész csoport a lehető leggyorsabban visszahúzódik a föld alá.

Tukán....

Tukánfélék:

A tukánok avagy borsevőfélék az első pillantásra felismerhetők hatalmas, különös alakú és a kávaéleken fűrészelt csőrükről. Ez a csőr különösen nagy, tövén igen vastag, vége felé jelentékenyen összenyomott; a csőr az ormán éles. A méretéhez képest rendkívül könnyű, mivel fala – akár a hasonlóan nagy csőrű orrszarvú madaraké – nagyon vékony. A csőr üreges; azt belülről finom csontokból álló hálózat merevíti úgy, hogy az bármely irányból jövő nyomásnak ellenállhasson, ezért könnyűsége dacára igen szilárd. Orrlyukaik hátrafelé nyílnak.

Nyelvük igen hosszú, de keskeny; mivel előre néző rojtok szegélyezik, némileg a tollhoz hasonlít. Ezért – bár az egész család valamennyi tagjának ilyen a nyelve – az egyik nemzetség a tollnyelvű, Pteroglossus nevet kapta – ebbe a nemzetségbe 14 faj tartozik. Tollazatuk hosszú, lágy és rendkívül tarka. Vetélőujjuk van.

A legtöbb tukánféle az amerikai szárazföldön, a térítő körök között él. Uralkodó színük általában a fényes fekete, amit hátukon, torkukon vörös, fehér vagy sárga foltok tarkítanak, farkuk pedig csíkos.

Tündér...

Tudjátok, hogy a természet mitől oly csodás? Mitől színes, élő, csupa-csupa gyémántragyogás? Ki segít az összes lénynek úszni, szállni, lépni, repdesni? Ki szorgoskodik szüntelen? Van kedved kilesni? Mindez a tündérek műve, az ő apró kezük munkája. És ha egy kisbaba felnevet, új tündér kap szárnyra.

Tündér nem csak a mesében él... 
Sőt. Nem is ott él. Hanem a valóságban.
 Bár először talán észre sem veszed, hiszen nincs szárnya és varázspálcája, olyan, mint bárki más.
 Látszólag.
 Kora reggel álmosan ébred, munkába siet, végzi a feladatát, bevásárol, otthon mos, főz, takarít. Nem olyan, mint mesebeli társa. Mégis, Tündér. Aki nem szárnyakon röppen, és nem pálcával varázsol. Hanem valami mással. A szívével. Elvarázsol. Teljesen. 
Mert Ő valóságos Tündér.

The Street

Sétálok az üres utcán,
Az összetört álmok sugárútján.
Ahol a város alszik már,
Csak én vagyok az egyetlen,
ki egyedül jár.

Az élet nem egy zárt álomvilág, hanem egy olyan út, amelyet mindnyájunknak végig kell járnunk.

Van 1 perced?

5 nap képszerkesztés eredmény összefoglalója 1 percben...

Oroszlán...

Aki nem bújik be az oroszlán barlangjába, az nem 

szerezhet oroszlánkölyköt.

Előtte:

Utána:

Farkas...

"Dobj a farkasok közé, és én falkavezérként térek vissza!"

Előtte:

Legfontosabb a belső tartás. Békében kell élni magunkkal. El kell tudni fogadnunk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Nyitottan kell élni, de tudni kell a farkasról, hogy farkas, a kígyóról, hogy kígyó, a bárányról, hogy bárány. Ez hozzátartozik a belső egyensúlyhoz.

Utána:

Majom....

Gondolj mindig arra: mit tenne egy majom, ha ruhába öltöztetnéd, bevezetnéd a civilizáció kényelmeibe, megismertetnéd vele a társadalmi élet játékszabályait, tisztségekkel, hivatalokkal, jogokkal és kötelességekkel látnád el, és végül kezébe tennéd a sorsodat? Ne várj többet az emberektől sem!

                                         Wass Albert

Before:

After:

Víziló...

Nem lehet mindent ugyanazon a szemüvegen keresztül nézni, ott vannak a vízilovak meg a teknőcök, azok sem olyanok, mint mások.

                                                              Émile Ajar

Before:

After:

Apokalipszis....

Az emberiség még elhaldokolgat egy kicsit. A szörnyű füstjeinkkel, szereinkkel mérgezett, ártó sugarakkal bombázott bolygó nem hal meg, hanem átszervezi az életet, kiiktatja az embert, mint egykoron a mamutot, azután újjáéledve talán megint kockázatos kísérletbe kezd, valamiféle - értelmesnek hitt - teremtményekkel. Az Apokalipszis csupán az ember vége.

Zuhanás...

Rájöttem néhány dologra. Ha az életünk pontosan úgy alakul, ahogy szerettük volna - és állítólag ez a sikeres élet ismérve - nos, ebben az esetben néhányan azt gondolhatják, hogy kudarcot vallottam. Egyvalami számít. Hogy a csalódások miatt ne a keserűség uralja az életünket. Tanuljuk meg elengedni a múltat. Ha elönt minket a sötét kétségbeesés, fogadjuk el, hogy nem fürödhet minden napunk fényben. Jusson eszünkbe: csak az éjszaka fekete egén világítanak a csillagok, és azok a csillagok egyszer majd hazavezetnek minket. Ne féljünk attól, hogy hibákat követünk el, ne féljünk a botladozástól vagy a zuhanástól. Sokszor éppen az tartogatja számunkra a legnagyobb örömöt, amitől a legjobban félünk. (...) Ki tudja, kit hová sodor az élet. Az út hosszú, de végül is... maga az utazás a cél.

A róka...

Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. 
Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer.
 De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...

                                                                                      Antoine de Saint-Exupéry
Before:

After:

Önismeret

Az ember akkor születik meg valóban, amikor mint megismerő alany önmaga tudatára ébred. Tehát lényegében öntudat. Az öntudatnak, hogy állítsa önmagát, meg kell különböztetnie magát attól, ami nem ő.                                                                                                               Albert Camus